A dánok az energiatakarékosság terén a világelsők közé tartoznak. Ennek egyik oka az ország régi távfűtési hagyománya: a dán otthonok közel kétharmadában a fűtést és a meleg vizet egy központi erőmű biztosítja.
Ám ezzel van egy probléma: a távfűtésre használt energia közel egyharmada jelenleg fosszilis üzemanyagok égetéséből származik, a másik kétharmad jelentős része pedig biomasszából – ez ugyan zöldebb megoldás, de ugyanúgy szén-dioxidot juttat a légkörbe. Dánia komolyan veszi környezetvédelmi kötelezettségeit, és ígéretet tett arra, hogy energiatermelését és közműveit 2030-ra szinte teljesen karbonsemlegessé teszi. De vajon hogyan fogja ezt elérni? A válasz egy része az ország leggazdagabb természeti erőforrásában, a szélben rejlik.
Dánia sekély balti- és északi-tengeri partjain álló szélfarmok az ország bőséges szélenergia-forrásainak ékes bizonyítékai. Szeles napokon a gyorsan forgó lapátok több áramot termelnek, mint amennyit az ország fel tud használni, ilyenkor a fölösleget a környező országokba exportálják. Ilyen tiszta energiára van szükség egy fosszilis üzemanyagoktól mentes világban, ami a napenergiával együtt hőszivattyúk útján biztosítani tudja az energiát az egyre népszerűbb távfűtés számára.
„Dániában nagy hangsúlyt fektetnek a hőszivattyúkra, és sok ember pozitívan látja őket."
Jens Christian Nielsen
MŰSZAKI TANÁCSADÓ, DANSK FJERNVARME
„Dániában nagy hangsúlyt fektetnek a hőszivattyúkra, és sok ember pozitívan látja őket. Arra számítunk, hogy egyre több távfűtési vállalat fogja őket használni a jövőben. Mindez nagy izgalommal tölt el bennünket”– nyilatkozta Jens Christian Nielsen, a dániai távfűtési vállalatok szövetsége, a Dansk Fjernvarme műszaki tanácsadója.
A megújuló energiával működő hőszivattyúk sokkal hatékonyabbak, mint a jelenlegi, fosszilis üzemanyagok és biomassza kombinációjából előállított energiát használók, a Güntner pedig segít az élre törni ezen a területen. A vállalat nemrég két dániai hőszivattyúprojektben vett részt: ez egyik a Funen szigetén található festői szépségű, régi kikötővárosban, Faaborgban, a másik Koppenhága északi kerületében, Smørumban zajlott.
Mindkét projekt célja a CO2-kibocsátás drasztikus mértékű csökkentése volt. Faaborgban például a célkitűzés évente és felhasználónként hat tonna CO2 kibocsátásának megelőzése volt – ez négy Európa–New York retúr repülőjárat terhelésének felel meg. Ezenkívül a fogyasztók egy másik előnyt is élvezhetnek: az energiamegtakarítás és a biogáz csúcsidőszakokban való használatának csökkenése miatt várhatóan 15–20%-kal kevesebbet kell majd fizetniük a fűtésért és a melegvíz-használatért.
A hőszivattyúk különféle energiából táplálhatók, például a gyárak felesleges hőjével is, de ebben a két projektben levegős hőszivattyúra volt szükség. Faaborgban 32 db Güntner Flat VARIO kondenzátor, Smørumban pedig 16 V-shape VARIO szárazhűtő egységet szereltünk fel.
A távfűtési üzemek gyakran a városok szélén vannak, de Faaborgban az üzem részben lakott területen helyezkedik el, ezért a berendezések magasságára és zajkibocsátására helyi tervezési korlátozások vonatkoznak. Ez kihívást jelentett: hogyan tartsuk be ezeket a szabályokat anélkül, hogy az elpárologtatókat annyira közel helyeznénk a talajhoz, hogy a levegő visszaáramolna a rendszerbe, így csökkentve annak hatékonyságát?
A problémát egy CFD szimuláció (áramlásdinamika-számítás) segítségével oldottuk meg, amely különböző körülmények között ábrázolja az egységek körüli levegő áramlását. „Ez úttörő munka volt, mert a hűtési ágazatban ilyesmire általában nincs szükség. Ráadásul ezt a technológiát még soha nem használták Dániában. Az adatok kiszámítása és elemzése időbe telik – egyetlen üzemmód esetén akár három napba –, de ezáltal nagyon jó előrejelzést kapunk arról, hogy mire számíthatunk” – magyarázza Henrik Andreassen, a Güntner északi régiójának területi értékesítési igazgatója.